Más nyelveket tanulva hozzászokhattunk, hogy a nyelvtanokban a feltételes mondatoknak külön fejezet dukál. A portugál grammatikákban azonban tapasztalataim szerint más a szemlélet: igeidőnként szokás haladni és így a feltételes mód szét van szórva jó pár fejezetben. Épp ezért merült fel az igény, hogy készítsek összefoglalót arról, hogyan működnek a feltételes mondatok.
A feladat egyáltalán nem egyszerű, mert a portugál elég sokféle módon képes feltételes mondatok kreálására, ebben, ha lehet, még a latinnál is bonyolultabb. Például nem ugyanazt az igeidőt használja a két tagmondatban. Mindannyian ismerjük a latin szállóigét:
Si tacuisses, philisophus mansisses. = Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. (Boethius)
Itt még egy latinról semmit sem sejtő ember számára is elég nyilvánvaló, hogy a tacuisses és a mansisses ugyanaz az igeidő lehet. Ez a coniunctivus praeteritum perfectum (kötőmód, befejezett múlt). Ugyanez a mondat portugálul:
Se tivesses ficado calado, terias continuado filósofo.
Nyilvánvaló, hogy itt a két tagmondatban szereplő állítmány nem ugyanabban az igeidőben, sőt, nem is ugyanabban az igemódban van. Kínos...
1. A feltételes mód: CONDICIONAL
Ahogy a fenti példa mutatja, a latinban nem volt kifejezett feltételes mód, az újlatin nyelvek azonban kreáltak maguknak. Ezt hívjuk condicional-nak, de az a feltételes mondatoknak egyáltalán nem mindegyikében szerepel. Illetve ott is szerepel, ahol nincs feltételes mondat.
(Konkrétan alárendelt összetett mondatoknál akkor, ha a főmondat múlt időben van és a mellékmondat utóidejű. A condicional képzéséről és használatáról itt találtok magyar nyelvű összefoglalót.)
A condicional-nak két formája van, a simples (egyszerű) és a composto (összetett).
Pl.: estaria / teria estado; faria / teria feito
Az összetett a TER ige condicional simples formájából és a jelentést hordozó ige particípio passado (befejezett melléknévi igenév) formájából áll össze. Amennyiben ennek két alakja lenne, akkor a hosszabb alak illik ide.
Pl.: matar: matado/morto párból a matado.
No teu lugar eu teria matado aquele gajo. = A helyedben megöltem volna azt a pasit.
De: a condicional az a furcsa szerzet, amelyet bármikor kiválthatnak a kijelentő mód folyamatos múlt alakjai. Vagyis: teria helyett: tinha, faria helyett fazia és így tovább.
Gostaria / gostava de ler mais livros. = Szeretnék több könyvet olvasni.
2. Feltételes mondatok
Nézzük akkor a feltételes mondatok fajtáit. Mivel a rendszer lényegében a klasszikus latin rendszerére épül, az tűnt logikusnak, hogy ennek a szisztémáját kövessem - egyébként ahol találtam rövid és korántsem teljes portugál nyelvű összefoglalót, ott is ezt követték. Alapvetően háromféle csoportot különböztetünk meg.
I. Casus realis
II. Casus potentialis
III. Casus irrealis
I. Casus realis - Condicionais factuais, ou reais - Reális feltétel
Főleg általánosságra vonatkozó mondatok esetében, amelyekben a fő és mellékmondat tartalmát bizonyosnak tekintjük. Ilyenkor mindkét tagmondatban indicativo-t, vagyis kijelentő módot használunk. A főmondat persze lehet felszólító módban (imperativo) is.
Se chove, ficamos molhados. = Ha esik az eső, elázunk. (presente indicativo + presente indicativo)
Se um cão te ataca, fica quieto! = Ha rád támad egy kutya, maradj nyugton!
De a főmondatot tehetjük jövő időbe (futuro) is:
Se a água atinge os 100 graus, ferverá. = Ha a víz eléri a 100 fokot, felforr. (presente indicativo + futuro indicativo)
Ha nem SE a kötőszó, hanem mondjuk a CASO akkor ilyen esetben is kötelező a kötőmód (conjuntivo):
Caso queiras, podes começar a treinar. = Ha akarsz, el tudsz kezdeni edzeni.
A klasszikus feltételes mellékmondat helyett infinitivo pessoal (személyes főnévi igenév) is állhat:
No caso de telefonares sem altifalante no carro, podes ter um acidente. = Ha kihangosító nélkül telefonálsz az autóban, balesetet szenvedhetsz.
De használható a gerúndio (határozói igenév) is feltételes mondat képzéséhez:
Em havendo comida e bebida, ninguém se queixa. = Ha van étel és ital, senki sem panaszkodik.
Ezek a mondatok jellemzően JELEN idejűek, de egy feltételen mondatban a jelen következménye mindig a jövő, így a kettőt nehéz egymástól elválasztani.
II. Casus potentialis – Condicionais hipotéticas – Lehetséges feltétel
Ha A megtörténik, megtörténik B is. Vagy ha A nem történik meg, akkor B sem. Vagy B akkor történik meg, ha A nem. És B megtörténik, hacsak A nem történik meg.
Ilyenkor SE után futuro do conjuntivo-t szoktunk használni:
Se tiveres tempo, descansas / descansarás. = Ha lesz időd, majd pihensz. (futuro do conjuntivo + presente vagy futuro do indicativo)
A fenti idézetben van egy olyan mondat, amely a folyamatos jelent teszi conjuntivo futuro-ba, ráadásul úgy, hogy az ESTAR helyett TER-t használ, ami nyilván hibás. A főmondatban itt az IR igével képzett közeljövő szerepel a futuro simples helyett.
Se você (es)tiver fazendo algo mais importante e não puder me ver, eu vou entender. = Ha éppen fontosabb dolgokat csinálsz és nem tudsz meglátogatni, meg fogom érteni.
Futuro composto do conjuntivo-t használunk viszont, ha olyan cselekvésekre vagy történésekre akarunk utalni, amelyek majd a jövőben történnek, de az egyik megelőzi a másikat:
Se a menina já tiver comido, não lhe comprem nenhuma sandes. = Ha a kislány addigra már evett, ne vegyetek neki semmilyen szendvicset.
Amennyiben nem SE a kötőszó, hanem például CASO, akkor a jövőre vonatkozó mondatban sem futuro do conjuntivo-t, hanem presente do conjuntivo-t használunk.
Caso venhas a tempo, poderás participar na reunião. = Amennyiben időben érkezel, részt vehetsz az értekezleten.
Alkalmazhatjuk az infinitivo pessoal-t is:
No caso de teres vontade, podemos ir ao cinema. = Ha esetleg lenne kedved, elmehetünk moziba.
Persze gerúndio-t is használhatunk:
Chegando tarde, já não poderás entrar. = Ha későn jössz, már nem léphetsz be.
Az az igazság, hogy olyan nagy különbség nincs az első két csoport között, sokszor random módon döntjük el, melyiket használjuk, de ebbe a csoportba jellemzően a JÖVŐ időre vonatkozó mondatok kerülnek.
Csakhogy nem mindig. Ha olyasmire utalunk, ami ugyan a MÚLTban van, de nem tudjuk, megtörtént-e vagy sem, mert hiányzik a rá vonatkozó információnk, akkor a conjuntivo pretérito perfeito használata indokolt:
Caso não tenha sido feita qualquer investigação, a mesma deve ser feita o mais rapidamente possível. = Amennyiben semmilyen nyomozás nem történt, azt a lehető leghamarabb pótolni kell.
Ilyen mondatok általában nyakatekert jogi szövegekben fordulnak elő. Az sem véletlen, hogy pont ebben van szenvedő szerkezet.
III. Casus irrealis – Condicionais contrafactuais – Irreális, illetve nagyon valószínűtlen feltétel
A két tagmondat lehetetlenséget tartalmaz vagy olyasmit, aminek a megvalósulása nagyon valószínűtlen. A posztot bevezető latin bölcsesség is ilyen: mivel ott arról van szó, hogy a mondás címzettje már megszólalt, a lehetetlenség esete forog fenn: MÚLT időben vagyunk.
A következő példában viszont nem:
Se quisesses casar comigo, comprar-me-ias / compravas-me uma aliança. = Ha el akarnál venni feleségül, vennél nekem egy jegygyűrűt. (Imperfeito do conjuntivo + condicional simples vagy pretérito imperfeito do indicativo)
Aki ezt mondja, az nem hisz abban, hogy őt feleségül akarják venni. De azért nem zárja ki teljesen a lehetőséget. Ez a valószínűtlen feltétel, és az ilyen mondat JELEN időben van.
Nézzünk irreális mondatokat még:
Se eu fosse cão, nunca roubaria / roubava comida. = Ha kutya volnék, soha nem lopnék ételt.
Está a chover como se o mundo acabasse. = Úgy esik, mintha itt lenne a világvége.
Ha olyan helyzetre utalunk, ami már megtörtént, akkor a conjuntivo mais-que-perfeito-t használjuk általában – de helyette sokan olykor mégiscsak az imperfeito-t alkalmazzák:
Se tivesses tido tempo, terias / tinhas passado a roupa. = Ha lett volna időd, kivasaltad volna a ruhákat. (Conjuntivo mais-que-perfeito / condicional composto)
Se tivesses tempo, passarias / passavas a roupa. (Imperfeito do conjuntivo + condicional simples vagy pretérito imperfeito do indicativo)
Ez jelentheti azt, hogy ha lett volna időd, kivasaltad volna (múlt, irreális) vagy azt is, hogy ha lenne időd, kivasalnád, de ugyebár soha nincs időd... (jelen, nagyon valószínűtlen) Erre a csavarra, hogy ugyanaz a mondat két teljesen más dolgot is jelenthet, nem igazán szokás kitérni, pedig kontextus nélkül sokszor lehetetlen eldönteni, melyik esetről van szó.
De nézzük az egyéb furcsaságokat: Irreális feltétel esetén a CASO után már ugyanolyan igeidőt teszünk, mint a SE után:
Caso eu ganhasse imenso dinheiro, compraria / comprava um hotel de luxo. = Ha rengeteg pénzt keresnék, vennék egy luxushotelt.
Vannak olyan mondatok, amelyekben mégiscsak két azonos idejű kötőmód szerepel, mert a főmondatban van egy (vagy több) saját jogon kötőmódba kerülő ige. Az alábbi dalszövegben például a TALVEZ (talán) miatt kerül két ige is conjuntivo imperfeito-ba, mivel a a TALVEZ kötelezően kötőmódot vonz:
Se eu não te amasse tanto assim
Talvez perdesse os sonhos
Dentro de mim
E vivesse na escuridão
Hát, kár lenne érte...
3. Igeidő-egyeztetés illetve függő beszéd
Ha eddig nem tűnt elég bonyolultnak ez az egész, akkor most tegyünk rá még egy lapáttal. Ugyanis feltételen mondatok kerülhetnek függő beszédbe, és akkor esetleg megint hozzá kell nyúlnunk az igeidőkhöz. Mivel nem akarom, hogy ez a poszt a végtelenbe tartson, csak két példát hozok:
A) Egyenes beszéd:
Ana ao pai: Chegaríamos ao hotel mais tarde se fôssemos de bicicleta. = Ana az apjának: Később érkeznénk a hotelbe, ha biciklivel mennénk.
Függő beszéd:
A Ana disse ao pai que chegariam ao hotel mais tarde se fossem de bicicleta. = Ana azt mondta az apjának, hogy később érkeznének a hotelbe, ha biciklivel mennének.
Vagyis itt nem kell változtatni az igeidőkön, noha a főmondat múlt időben van, viszont az utóidejűséget úgyis condicional-lal kellene kifejezni.
B) Egyenes beszéd:
Se a menina já tiver comido, não lhe comprem nenhuma sandes. = Ha a kislány már korábban evett, ne vegyetek neki semmilyen szendvicset.
Függő beszéd:
O pai pediu que, se a menina já tivesse comido, não lhe comprassem nenhuma sandes. = Az apa arra kérte őket, hogy ha a kislány korábban már evett volna, ne vegyenek neki semmilyen szendvicset.
Ebben az esetben kénytelenek voltunk megváltoztatni az igeidőket, mert a főmondat múlt időben volt, és hiába utóidejű, ha a jövőben már két különböző igeidőt kell kifejeznünk. Tehát a conjuntio futuro composto-ból conjuntivo mais que perfeito lett, a conjuntivo presente alakból, ami itt igazából a tiltás miatt van ebben az időben, conjuntivo imperfeito vált.
4. Egyéb kötőszavak
Eddig a SE (COMO SE) és a CASO kötőszavakat láttuk, illetve a NO CASO DE szerkezetet, de van még választék.
Desde que = amennyiben
Contanto que / dado que = abban az esetben, ha
Sem que = anélkül hogy (amennyiben nem)
A menos que / a não ser que= hacsak nem
Soposto que = feltéve, hogy
Uma vez que = ha egyszer
Ecxceto se / salvo se = kivéve, ha
Néhány példamondat:
Desde que o meu marido esteja de acordo, podemos passar as férias convosco. = Amennyiben a férjem is egyetért, veletek nyaralhatunk.
A Teresa iria a Portugal a menos que fechassem as fronteiras de novo por causa do vírus. = Teresa elutazna Portugáliába, kivéve, ha megint lezárnák a határokat a vírus miatt.
Toda a gente riu muito, como se a história tivesse muita piada. = Mindenki hatalmasakat nevetett, mintha a sztori nagyon vicces lett volna.
Sem que o teu tio chegue, não partiremos. = Nem indulunk el anélkül, hogy a nagybátyád megérkezne.
Ennek is van infinitivo pessoal-os verziója:
Sem o teu tio chegar, não partiremos.
Gondoltam, készítek egy összefoglaló táblázatot a különböző esetekben használt igeidőkről, de az sem lenne áttekinthetőbb, úgyhogy inkább feladtam. Akit érdekel a spanyol párhuzam, az ebben a posztban olvashat róla. Ha tetszett a poszt, kommenteljetek illetve kövessetek vagy itt, vagy a Facebook-on. A jelen helyzetre való tekintettel elképzelhető, hogy a blogot majd el kell költöztetnem más felületre, ha és amennyiben így történik majd, akkor azt jelezni fogom. (Na, ez conjuntivo futuro lenne...)
Mindenesetre talán most már érthető, hogy a nyelvtanokban miért nincs ilyen fejezet...
Felhasznált irodalom:
José A. Palma Caetano - Johannes J. Mayr - Renate Plachy - Franz Ptacek: Grammatik - Portugiesisch, Max Huber Verlag, München, 1986
Nagy Ferenc - Kováts Gyula - Péter Gyula, Latin nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983
https://ciberduvidas.iscte-iul.pt/consultorio/perguntas/as-regras-da-expressao-da-condicao/15335
